Szeben megyében Mihályfalva kis számú magyarsága nov. 14-én ünnepi istentiszteleten búcsúzott a nyugalomba vonuló Vass Árpád lelkipásztorától és felségétől, Balogh Irén tiszteletes asszonytól, akik 45 évet éltek és szolgáltak ebben a elszigetelt 130 lelkes kis Bolya völgyi falucskában. A lelkésznek és családjának neve évtizedekre összenőtt a völggyel és a vidékkel. Bolya-völgye, Vissza-mente - vajon hol is van ez? Kiskapuson és Bolyán kívül mindegyik helység ismeretlen még a műveltebb erdélyiek számára is. Többen talán csodálkozva kapják fel a fejüket. Hát élnek itt még magyarok? Mihályfalva, Kiskapus, Bolya, Nagyselyk, Hidegvíz, Mikeszásza, Hosszúaszó, Csicsóholdvilág neve a kívülről érkezőnek ismeretlen, az itt küldetését teljesítő lelkésznek azonban otthon, szolgálat, munka, mert a települések mindegyikében él néhány magyar. Vetési László szórványügyi előadó az erdélyi egyházkerület, a Szórványtanács köszönetét és kitüntető díszoklevelét hozta a lelkésznek. - Szétszóródik és szegényedik a falu, romlik a nyelv, Dél-Erdély egyik legromlottabb magyar nyelvét beszéli a vidék. Vass Irén tiszteletes asszony nyugalomba vonulásával még 1989-ben megszűnt a magyar elemi iskola. /Vetési László: Negyvenöt év egy gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
2003. május 14.
Idén is május második vasárnapján Hosszúaszó völgyében, a Xantus-kápolnánál összegyűltek a környék lakói. 1990 tavaszán a fitódi, csíkszentléleki, csíkmindszenti és egy pár csíkszeredai lakos alig 40 nap alatt romjaiból felépítette a ma látható kápolnát, amely az összefogás jelképe is lehetne. /Búcsú a Xantus-kápolnánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./
2004. április 14.
Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2007. június 22.
Nyolcvanéves korában elhunyt Szabó Zoltán nyelvész /Hosszúaszó, 1927. febr. 18. – Kolozsvár, 2007. jún. 19./ egyetemi tanár, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények című folyóirat főszerkesztője. Stilisztikai tárgyú és szövegtannal foglalkozó szakmunkái a magyar nyelv- és irodalomtudomány területén kimagasló alkotásoknak számítanak, a hazai bölcsészképzés szerves részét képezik. Könyvei, mint A kalotaszegi nyelvjárás igeképző-rendszere (1965), Kis magyar stilisztika (1968), Kis magyar stílustörténet (1970), A mai stilisztika nyelvelméleti alapjai (1977), A szövegvizsgálat új útjai (1982), A magyar szépírói stílus történetének fő irányzatai (1998) méltán szolgáltak rá a szakma és a közönség elismerésére. Szabó Zoltánt június 22-én kísérik utolsó útjára Kolozsváron, a kismezői temetőben. /Elhunyt Szabó Zoltán nyelvész. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2007. augusztus 22.
Elhunyt a 70 éves Csobot Ferenc, Hosszúaszó legutolsó tősgyökeres lakója. Különc ember volt, egyedül élt az omladozó házacskában. – A kollektivizálás éveiben költöztek be többen is Hosszúaszóból Csíkmindszentre. Jelenleg csak a Vágási és a Demes családok tartózkodnak nyaranként Hosszúaszóban. Na meg városbeliek vásároltak területeket és építettek hétvégi házakat a völgyben. Hosszúaszón van a Mária-kápolna, itt tartják szeptemberben a Mária-búcsút. /Kristó Tibor: Elhunyt az utolsó hosszúaszói mohikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./
2007. október 5.
Egész napos falulátogatásra invitálta Csíkszentlélek elöljárósága dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzult. Fitódtól lovas szekérrel várták a vendéget. Hosszúaszó faluról azt mondják, hogy „kihalt”, mert utolsó őstelepesi sarját, Csoboth Ferencet ez év augusztusában temették. A falu „kihalt”, de a házak élnek: hétvégi házként, nyári lakként. A vendégek megtekintették a ma már sűrű fenyőerdő borította Xántus-kastély romjait. Csíkmindszent a falu szülötte, Nagy István festőművész emlékének hű ápolója, tervezik az emlékház restaurálását. /Kozma Mária: Csíkszentlélek, ahol jó élni. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./
2008. január 31.
Csík újjáalakult községei közül Csíkszentlélek az egyik leglátványosabban fejlődő település, s mivel Csíkszereda tőszomszédságában fekszik, a helyet pár éve „felkapta” a megyeszékhely lakossága, tucatjával épülnek itt a szebb környezetre várók lakóházai. Az önállóságát 2004 után visszanyerő község látványos eredményekkel dicsekedhet több téren is. Csíkszentlélek községet négy település alkotja: Csíkszentlélek, Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó. Régen volt községközpontja Csíkmindszent, majd Csíkszentlélek, 1968 után meg Csíkszentkirályhoz került a négy falu, melyből egyet – Hosszúaszót – halálra ítélt a kommunista rendszer. A falucskába nem vezették be a villanyt, a munkalehetőség nélküli emberek átköltöztek a szomszédos Csíkmindszentre. Hosszúaszó évekig egy lakossal szerepelt a nyilvántartásban, ő tavaly elhunyt, így jelenleg hivatalosan lakatlan a falu. A hétvégi házakban azonban van élet. A község összlakossága 1759 fő, Csíkmindszenten 1032, Csíkszentléleken 283, Fitódon 444 ember lakik. Mindszent a község vezető ereje, a polgármesteri hivatal mégis Szentléleken van, ezt a falu központi fekvésének köszönhető. Az elöregedés veszélye nem áll fenn. Elvándorlás nincs. Csíkmindszent közbirtokosságának vagyona 1600 hektár, ebből 800 hektár erdő. Csíkszentlélek közbirtokosságának 900 hektár területe van, ebből 600 hektár erdő. 2004-ben lett független a község, a középületek romokban, az utak járhatatlanok, polgármesteri hivatalnak székháza nem volt. Mindent menet közben kellett megtanulniuk. Csíkszeredából vezetékes víz jut el minden házhoz, a beruházás értéke 1 millió dollár volt. Csíkmindszenten kiépült a gázhálózat, ez hamarosan elér a többi faluba is. Az országút most tökéletesen járható. Az iskola épületét felújították. A fejlődés jelképe a Mindszent központjában felépített multifunkcionális csarnok. /Szondy Zoltán: Csíkszentléleken jó lakni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./
2008. augusztus 11.
Fából készült borvíztároló gyűrűket helyeztek el a Venczel József Faipari Szakközépiskola diákjai és mesterei a Hosszúaszó völgyében található Puskaporos és Adorján borvízforrásoknál. Megtisztították a borvízforrások környékét is. A programban partnerként részt vettek a Zöld SzékelyFöld Egyesület tagjai is. – Igyekszünk támogatni a helyi értékek megóvását, népszerűsítését célzó programokat – mondta Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. /Felfrissült borvízforrások Hosszúaszó völgyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
